Legitim maffia

Ezt a könyvemet a 2014-es katasztrofális baloldali vereség után írtam, csupán 18 nap alatt. Ez kétségtelenül rövid idő, de minden betűjét vállalni lehet. A könyvemet a Cézárarcmás című tanulmányom folytatásának szántam, ami egyebek mellett abban nyilvánul meg, hogy ez a művem ott folytatja Orbán Viktor és a Fidesz történetét és tevékenységének elemzését, ahol az előbb jelzett könyvem befejeződött.

 

 

A könyv borítója így néz ki:

 

 

 

 

Részlet a könyvből:

 

Bevezetés

Eddigi írói munkásságom legnagyobb sikerét a  Cézárarcmás című viszonylag rövid tanulmányommal értem el, amely tulajdonképpen  Orbán  Viktor cezaromániás  személyiségének kialakulásával foglalkozott. A tanulmány gyakorlatilag a Fidesz megalakulásával fejezte be a politikus életrajzának bemutatását, majd egy további részben a cezaromániás személyiség jellemzőit vette sorba. Erre a tanulmányomra sok hozzászólás érkezett a honlapomon is, és a sok-sok kritika között volt egy olyan is, amely  a  könyv  folytatását ajánlotta. Amikor  ezt  elolvastam, egyáltalán nem gondoltam arra, hogy folytatni fogom, hiszen akkor a demokrácia elméletével foglalkoztam behatóbban. Mára már megjelent A demokrácia lényege és  A demokrácia új világrendje című könyvem, amivel ismét lezártam magamban egy korszakot. Most a 2014-es választások után azonban újból érdekel egy fontos probléma: hogyan lehetséges az, hogy egy cezaromániás személy, aki mellé még egy  „light autocracy” rendszert  is  bevezetett,  óriási  győzelmet  arathatott  egy  valóban nyugatos típusú liberális demokráciát vizionáló ellenzék felett.


Ha csupán ezt az egy mondatot olvassuk, akkor abszolút természetes módon keletkezhet az a döbbenet, hogy ilyen nem történhet meg, hiszen az ellenkezik a józan ésszel. Nem lehet, hogy a szabadságot szerető  emberek  hajlandóak  lennének  alávetni magukat egy cezaromániás személyiség lélektani hatásának és valós hatalmának, illetve nem csupán szolgálják őt, hanem még nagy többséggel újra is választják. Ma már viszont azt állíthatjuk, hogy de igen, megtörténhet, mert a tények ezt bizonyítják. Itt viszont az az izgalmas kérdés adódik, hogy milyen tényezők játszhattak közre abban, hogy ez így alakulhatott. Ez tulajdonképpen a tanulmányom tárgya.

Ez a könyv  nem tisztán tudományos munka, hiszen keverednek benne a tudományos igénnyel megfogalmazott tételek, gondolatmenetek a bulvár sajtó által is emlegetett esetek leírásával. De ez utóbbiak csupán azokat a bizonyítékokat fogják bemutatni, amelyek alátámaszthatják az elméleti tételeimet. De az elméleti részek sem tisztán tudományos elemzések, hiszen azokat  a  fentebb említett  könyveimben  már  leírtam  az  adott témákkal kapcsolatban. Mégis  akkor  minek  tekinthető,  ha  el kívánjuk helyezni a tudományok rendszerében? Ahogy léteznek alkalmazott tudományok, mint például alkalmazott matematika, vagy alkalmazott lélektan, éppen úgy lehet azt mondani, hogy létezhet alkalmazott politikai filozófia is. Jómagam ennek tekintem a könyvem tárgyát képező elemzéseket, hiszen a korábban megfogalmazott általános elméleti tételeket  alkalmazom arra a konkrét esetre, amit a könyv tárgyaként megjelöltem. Tehát az Olvasó  ne  gondoljon  arra,  hogy  most  itt egy  bulvár  típusú könyvet tart majd a kezében, amelyben a Fidesz viselt dolgait fogom kiteregetni. Erre a szintre sohasem fogok lesüllyedni! De arra se gondoljon, hogy nehéz politikai filozófiai tételek ismertetését fogom elvégezni. Ilyenekről is lesz szó, de nem ez volt a fő célom a könyvem megírásával, hanem az, hogy mindenki számára közérthető formában írjam le azt, amit az adott problémáról gondolok. Ezek előrebocsájtásával ajánlom elolvasásra ezt a tanulmányt,  hiszen  meglehet, egészen  más  összefüggésben látják majd a mai hazai történéseket.

 

2014. április hó.

 

Pater patriae

 

Az utolsó részben azokat a perspektívákat elemzem, amelyek a következő négy, nyolc, vagy 12 évben várhatók a hazai politikai életben. Talán 2006 volt az az utolsó választási év, amikor még két nagy párt, azaz a Fidesz és az MSZP harcolt a politikai hatalomért. Ezt követően már több kis párt is színre lépett, és ez a folyamat megmarad a következő időszakban is.  Ennek  pedig olyan végzetes következménye lesz a baloldal számára, hogy hosszú  ideig  nem válhat  a  Fidesz  reális  kihívójává.  Ehhez azonban fel kell tételeznünk azt, hogy a Fidesz képes lesz megtartani  azt  a  közel  kétmilliós  szavazóbázisát,  amivel  mindig nyerni tud.

A 2006-2010 időszak során jött létre két kis párt, a Jobbik és a Lehet más a politika (LMP), amelyek már a 2010-es választáson bejutottak a parlamentbe. Ez már önmagában azt vélelmezheti, hogy a választók nem voltak megelégedve az MSZP és az SZDSZ politizálásával, ami szintén azt mutatja, hogy ebben az időszakban e két párt jelentős legitimitásvesztést szenvedett el.

Jobbik perspektíváját  kecsegtetőbbnek  kell  értékelnem, mivel nagyobb a merítési lehetősége, mint az LMP-é. Hiszen nézzük meg azt, hogy a radikális nemzeti párt miből építkezik. Jómagam 5 ilyen területet nevezek meg:

1. a nacionalizmus, amely mindig hívó szó lehet és mindig alkalmas lesz arra, hogy a démosz egy részét mozgósítsa.

2. az antiszemitizmus, amit talán sohasem lehet kiölni olyan országokban, ahol nem a zsidók vannak szám szerint túlsúlyban. Az antiszemitizmus eddig is és a jövőben is képes volt olyan néptömegeket mozgósítani, akik bármilyen okból ellenszenvet éreznek a zsidók iránt.


3. a romaellenesség, amit szintén nem lehet kiölni a magyar emberek egy részéből, mindig is volt, és ezek után is lesz, még ha moderáltabb formában és tartalommal.

4. a  szegények védelme, ami egyfajta baloldaliság látszatát kelti, de nem sorolható baloldali értékrendbe. Ez a védelem ma sajátos  módon  jelenik  meg,  ami  elsősorban  a  multicégek  és egyéb idegen betelepülők elleni kiállásban mutatkozik meg.

5.  Európai  Unió  ellenesség,  ami  a  nacionalizmus  egyik megjelenési formájaként is értelmezhető. Erre is nagy kereslet van a választók részéről, hiszen az Európai Unió sok olyan jogszabályt erőltet hazánkra, amelyet a választók egy jelentős része az  ország  szuverenitása  elleni  támadásként  értelmezve  nem fogad el.

Ha ezeket számba vesszük, akkor világossá válhat az, hogy a Jobbiknak továbbra is jelentős számú választója lesz, ami elegendő ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe. Egyes vélemények szerint, amit én is plauzibilisnek tartok, a 2018-as választások során a Fidesz és a Jobbik fog küzdeni a hatalomért. Szörnyű jóslat ez, de nem valószínűtlen!

Az  LMPnek sokkal kisebb esélye van arra, hogy tartósan benn maradjon a parlamentben, ami a vidéki szervezetlenségével magyarázható. Náluk az a kulcskérdés, hogy képesek lesznek-e a zöldpártiságukat vidéken is elfogadhatóvá tenni, és sikerül-e jelentősebb támogatói kört megnyerni a programjukhoz.

S most érkeztünk el a baloldali és liberális pártokhoz, amelyeknek  a sorsa  még inkább  kiszámíthatatlan. Az  MSZPnél megtörtént ugyan a generációváltás, ami előfeltétele volt a megújhodásnak, de Mesterházy Attila szerintem nem képes egy nagy formátumú párttá átalakítani azt. A jelenlegi pártelnök megítélésem szerint nem alkalmas egy olyan szónokká válni, aki tömegeket lenne képes mozgósítani, mivel nem karizmatikus személy. Ezen túlmenően, és ez még fontosabb az előzőnél, az MSZP-nek hihető programmal kell előállnia, hogy a Fidesz sikeres populista retorikáját ellensúlyozni tudja.

A Demokratikus Koalíció elkövette azt az óriási hibát, hogy olyan politikusokat hozott a sorai közé, akiket korábban a démosz  már  leírt.  Ez  a  párt  valóban saláta  pártnak  tekinthető, hiszen van közöttük az MDF-ből, az SZDSZ-ből és az MSZP-ből  elvándorolt  és  levitézlett  politikus.  Lehetne  ezt  a  pártot politikus  temetőnek  is  tekinteni. Amint  azt  már  korábban  is jeleztem, velük nem az a probléma, hogy ne lennének komoly felkészültségű szakemberek, hanem az, hogy  nincs kellő legitimitásuk. S ezt nem értette meg Gyurcsány Ferenc sem, akivel szintén az a baj, hogy nincs elég legitimitása. Annyi viszont mindig lesz, és ez bizakodásra adhat alkalmat, hogy egy 5-10%-os párttá váljon. De belátható időn belül komolyan nem szólhat bele a hatalmi harcba.

Az  Együtt-PM pártszövetség sem lesz képes igazán nagy párttá válni. Maga Bajnai Gordon azzal a szándékkal hozta létre ezt a pártot, hogy egy ernyőpárt legyen, amely alá a többi ellenzéki  párt  majd besorolhat  (kivéve  természetesen  a  Jobbikot). Annak tudatában vállalta ezt a szerepet, hogy tudta: az MSZP még mindig mintegy 1,2 millió szavazóval rendelkezik. S mivel csak a Fidesz szavazóinak komplementeréből szipkázhatott volna el híveket, ezért konkurensévé vált mind az MSZP-nek, mind a DK-nak. A fő célja, ti. a bizonytalanok megnyerése sem sikerült, ezért ha 2014-ben nem állnak választási szövetségben az MSZP-vel, akkor talán be sem jutottak volna a parlamentbe. Vagyis ennek a pártnak a sorsa éppúgy kérdéses, mint a DK-é, hiszen a következő választások során szinte biztos, hogy az itt felsorolt kis baloldali pártok a 2014-es választáson elszenvedett katasztrofális vereségen okulva, külön fognak indulni.

Mindez és a sok kis „kamupárt” számának várható megnövekedése miatt a  Fidesz  esélyei lényegesen megnövekednek a következő választásokon. Az új választói törvény létrehozásával pedig éppen az volt a célja, hogy ismerve a saját választóinak kitartását, az ellenzék erőit úgy ossza meg, hogy azok lehetőleg ne veszélyeztessék a győzelmét. Divide et impera elv mai változata ez a Fidesz által előadva. A  jelek  szerint  ez  minden  további  nélkül  teljesülhet  is. Ugyanis míg korábban az Európai Unió csak megtűrte, mert kénytelen volt megtűrni az orbáni autokráciát, hiszen 2010-ben kétharmados felhatalmazást kapott, most egy újabb kétharmados felhatalmazással már tudomásul kell venni, sőt, el kell fogadni a Fidesz autokráciáját és a gazdasági maffiarendszerét is. Tehát, ha egyéb feltételeket teljesíteni fognak, akkor az országba áramlani fognak az Uniós pénzek, ami a fellendülésben lévő világgazdasággal  felturbózva  lényeges  gazdasági  fejlődést  vetít  előre. Ebből pedig egy kis morzsát lökni fognak a démosznak is, de a jelentősebb részét változatlanul zsebre fogják tenni. Ez a folyamat pedig egyre erősödni fog, aminek során a Fidesz egyre erősebb lesz, és a démosz száját is sikerül majd holmi rezsicsökkentéshez hasonló alamizsnával betömni. Magyarán: lényeges változás itt belátható időn belül nem lesz, virágzik majd a gazdasági maffia rendszere, és a vasallusok is úgy-ahogy meg lesznek elégedve.


Orbán hatalomgyakorlását én  Augustuséhoz (Kr. e.: 63-tól Kr.  u.  14-ig) hasonlítom.  Figyeljük  meg,  hogy  a  történelmi összevetésben is megállja a helyét ez az összehasonlítás, mivel az akkor még mint  Octavianus a Római Köztársaság romjain alakította ki a maga monarchikus hatalmát. Ahogyan a történészek  jellemzik:  Összes  jogkörét  tekintve  hatalmi  túlsúllyal, monarchikus hatalommal rendelkezett az államon belül, melynek minden időben két alappillére volt: az egyik Itáliában tette lehetővé a törvényes cselekvést, a másik a tartományokban. Az első Kr. e. 31-től 23-ig a consulatus,ezt követően pedig a tribunus potestas volt, a második az  imperium proconsulare (32). Tehát Augustus is  mindent törvényesen  csinált, éppúgy,  mint most a Fidesz.

Augustus  a  köztársaság  intézményrendszerét  formálisan megtartotta ugyan, de azt a befolyása alatt tartotta, éppúgy, mint Orbán Viktor befolyása és uralma alatt tartotta a liberális demokrácia  összes  intézményét. A  senatusban  nem  lehetett  ellentmondani, mert  akkor  azt  Augustus  kegyetlenül  megtorolta. Hegel írta a következőket:  Augustus magához ragadta a hatalmat, de meghagyta az alkotmány formáját, mert az magában valami szubsztancia nélküli volt. Az uralom eltávozott belőle, s ő csak önkényt gyakorolt. A császár volt az első a szenátorok között, de egyeduralkodó volt, mégpedig a légiók egyszerű eszköze által, amelyeket a közelben tartott, és amelyekkel megfékezte a vele  nem  rokonszenvező  távoliakat  is.  Egy  császár  csak  úgy uralkodhatott, hogy félelmet keltett légióival és pretoriániusaival. A császár egyúttal cenzor, konzul, tribun volt: mindezeket a név szerint még megmaradó méltóságokat magában egyesítette. Az államügyeket a szenátus elé vitték ugyan, s a császár csak úgy jelent meg, mint más tag, de a szenátus engedelmességgel tartozott……Aki  a  szenátusban  ellentmondott  a  császárnak, halállal lakozott, és vagyonát elkobozták (33).

Nyilván ma már nem lehet kivégezni senkit sem, de politikai halottat mindenkiből lehet csinálni. S ezt Orbán nagyon következetesen végigvitte, tehát aki ellentmondott, vagy nem az ő akarata szerint cselekedett, azt egyszerűen elzavarta. Ezzel  párhuzamosan Augustus  rengeteg  olyan  változtatást léptetett érvénybe, amit a nép kifejezetten jónak értékelt. Adott bizonyos szabadságjogokat, mint például a szólás szabadságát, javította  a  nép  életkörülményeit,  rengeteg  építkezésbe  fogott, hódító  körútra  indult,  amivel  újabb  anyagi  javakat  hozott Rómába, stb., stb. Röviden igyekezett olyan  konszolidált állapotot létrehozni,  amiben  a  polgárok  biztonságban  érezhették magukat,  ha  nem  kérdőjelezhették  meg  Augustus  hatalmát. Ennyi pedig bőven elég volt a római polgároknak, akiknek már elege volt a korábbi polgárháborúból, amely mintegy 20-30 évig tartott. Augustus negyven évig uralkodott, és olyan nagy népszerűségnek örvendett, hogy Kr. e. 27-ben Augustus”, azaz „Fenséges”  névvel  ruházták  fel,  majd  Kr.  u.  2-ben  a  „pater patriae” (azaz: a nemzet atyja) névvel tüntették ki.

Valami ehhez hasonló életpálya előtt áll most Orbán Viktor, nyilván egészen más történelmi körülmények között. De itt most az a lényeg, hogy aki nem tör a hatalmára, azt nem bántják, hanem vagy a vasallusukká teszik, vagy pedig hagyják élni, esetleg békében meghalni a nagy nyomorában. S eljöhet még az az idő, amikor Orbánt kitüntetik, mondjuk a Nemzet Atyja címmel, amit majd büszkén fog hordani, mert elég okos és elég agyafúrt volt ahhoz, hogy kiüsse a jobboldali és a baloldali konkurenseit a nyeregből.

S a plebs? – Az éljen meg úgy, ahogy tud. Miért nem volt olyan ügyes, mint én! – mondaná pater patriae Orbán Viktor.

Orbán Viktor nyilatkozata a korrupcióról:

https://www.youtube.com/watch?v=_IY7YjOKnIk

 

Orbán Viktor így intézi el egy korrupciós ügy  parlamenti vitáját:

https://www.youtube.com/watch?v=Mi_4BnPyn_g

 

“Legitim maffia” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Hello, Neat post. There is an issue together with your website in internet explorer, would test this?
    IE nonetheless is the market chief and a good component
    to people will miss your excellent writing due to this problem.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.